Amikor a természetbe való durva, mesterséges beavatkozásról hallunk, csak rossz dolgokra gondolunk: állatfajok kihalására, ellehetetlenülésére, a növényvilág kipusztulására, visszafordíthatatlan károkra… Hihetetlen, mégis igaz, hogy mindennek legalább egy pozitív "mellékhatása" is ismeretes: a Tisza-tó.
A Kiskörei Vízlépcsőt 1973-ban a tiszai áradások elkerülése, szabályozása és a vízhasznosítás miatt építették. A Tisza-tó pedig valójában ennek a mesterséges folyami szabályozásnak köszönheti létrejöttét. Igen, ez a tó csak a nevében és a közvélemény szerint igazi tó, valójában egy síkvidéki átfolyásos tározó. Tározó? Pangó, unalmas posvány? Egyáltalán nem. Nem véletlen, hogy mindenkit meg is téveszt. A Tisza-tó és környéke ugyanis zöld, buja, nyüzsgő és változatos vadvilág teli energiával és örök mozgással.
Ahhoz, hogy teljes valójában élvezni tudjuk a tavat, meg kell értenünk a keletkezését, vízrendszerét, életét. Ehhez remek segítséget nyújt a Kiskörei Vízlépcsőnél kialakított bemutatóterem, ahol a tárlat és az itt felállított terepasztal segítségével mindent megtudhatunk.
A Tisza-tó Heves megye délkeleti szélén, három másik megye határán (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok) fekszik. Bár már az 1970-es években elkezdték a kialakítását, teljesen csak az 1990-es évekre sikerült teletölteni. Felülete 127 km2, hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter és ezzel hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete. Rengeteg holtág, számtalan csatorna, 43 km2-nyi sziget, lagúna teszi a tavat még kalandosabbá, izgalmasabbá. A Tisza-tó lejt: így aztán az Abádszalóki öböl mindig mélyebb, mint az északi Valki- medence.
Amúgy magáért a vízlépcsőért is megéri elzarándokolni ide, hiszen lenyűgöző és egyben döbbenetes látvány a vízfelületek közti szintkülönbség; elképesztő a feltorlódott víz erejét a zsigereinkben érezni, és látni hazánk legnagyobb vízügyi létesítményét, ami mindezt kordában tartja. Ha kedvünk tartja, egy kishajóra ülve akár a teherliftként működő hajózsilipet is kipróbálhatjuk.
Itt minden az aktivitásról, az egészségről és a természet közelségéről szól. A tó lankás, homokos strandjai tökéletesek a strandoláshoz. Egyedülálló módon a víz déli részén engedélyezett a motoros vízi járművek (motorcsónak, jet-ski stb.) használata is. A környéken számlálhatatlan mennyiségű termál- és gyógyfürdő várja a mozgásszervi betegségekkel küzdőket, vagy az éppen csak pihenni vágyókat. Persze horgászatra, téli rablóhalászatra, vadászatra is van errefelé lehetőség. Ha kedvünk van, körbejárhatjuk a tavat akár gyalog, akár kétkeréken, esetleg lóháton is. Ebben segítségünkre lehet a mára már az egész tavat körbeérő bicikliút, valamint a 2006-ban megnyitott Tisza-tavi Vízisétány és Tanösvény, amit a Hortobágyi Nemzeti Park hozott létre a kirándulók számára.
A Tisza-tó valódi ökoparadicsom; 2004-ben Európában elsőként nyerte el a "Village+" nemzetközi ökoturisztikai védjegyet. Nem véletlen hát, hogy ez a hely az ornitológusok paradicsoma. A Tisza-tavi Madárrezervátum Európa szerte híres és jelentős terület. Ha valaki elég türelmes és ügyes, akkor csaknem 200 fajta madarat számlálhat meg errefelé. A tó vízinövényezte is rendkívül gazdag, változatos: egyes holtágait csodaszép tündérrózsaszőnyeg borítja, máshol pedig szomorúfűzfák hajolnak az árnyas vízre.
Az alföldi emberek életét és szokásait, hagyományait itt az egész vidék ontja magából. A tó környéki kedves kis falvakban még elevenen élnek a fazekasság, sásfonás, halászat, nyeregkészítés, vesszőfonás hagyományai. Itt az emberek még őrzik a saját táncukat, zenéjüket, ételeiket. Ezekben a falvakban, a nádtetős, tornácos házak konyháiban sosem főznek tésztát a halászlébe, mert az ettől lesz összetéveszthetetlen tiszai hallé.
Látogassunk el Tiszafüredre, a Malom utca végére, a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájházba! Ebben az 19. századi házban egykor a Nyúzó-fazekasok dolgoztak, ma pedig a turistáknak segít felidézni a félparaszti sorban élő fazekasmesterek életét. Megtudhatjuk például, hogy ezen a vidéken készítik a "miskakancsót" - a gazdagon díszített, huszárt mintázó agyagedényt. Ha van még egy kis időnk, mindenképpen nézzünk be néhány környező településre, Karcagra, Mezőcsátra, vagy Abádszalókra a Tisza-tó fővárosába!
Azt mondják, hogy a Tisza-tó az Alföld Balatonja; ezt a tájat megismerve azonban elgondolkozom, hogy vajon inkább, nem a Balaton-e a Dunántúl Tisza-tava!?
Az
dokumentumfilmje
Tisza-Tó tavasz 2016 címmel tekinthető meg.
Az
Főtér című műsorának
Végig a Tisza mentén című adása (2010).
Az
Főtér című műsorának
2007. június 3.-i Tisza-tóval foglalkozó adása.
Főtér című műsorának
2008. szeptember 7.-i Tisza-tóval foglalkozó adása.
Az egér baloldali billenytyűjével kétszer gyorsan egymás után a lejátszó képernyőrészébe kattintva elérhetővé válik a teljes képernyős mód!
AJÁNLOM AZ OLDALT
